Menü Bezárás

Ne hagyják ki a fővárost a jövő tervezéséből!

Ne hagyják ki a fővárost a jövő tervezéséből!

A kormány tavaly év végén felére csökkentette a kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adóját (hipa), ami Budapestnek 20 milliárd forint bevételkiesést jelent. A hipa felezése csak egy lépés az önkormányzatokat érintő megszorító intézkedések közül, miközben a járvány elleni védekezés extra kiadásokkal terheli meg a költségvetést.

A fővárosnak jelenleg annyi pénze van, hogy kompenzáció nélkül novemberre fizetésképtelenné válhat. A főváros ezért azt a követeli, hogy a kormány legalább a kieső iparűzési adóbevételeket ellentételezze. A helyzet komolyságát érzékelteti, hogy a főváros vezetése kérte a budapesti vállalkozásokat is, ammenyiben megengedhetik maguknak, fizessék be a teljes összegű iparűzési adót, hogy fenn lehessen tartani a közszolgáltatások színvonalát.

A kormány azt ígérte, hogy január 31-ig egyenként egyeztet a 25 ezer főnél nagyobb településekkel a kompenzációról, de ez elmaradt. Az önkormányzatoknak közben február 15-ig kellett elkészíteniük a költségvetéseiket Mivel a kormány nem tartotta ígéretét, a városvezetők csak a kiadási oldalt tudták tervezni, a bevételit nem.

A törvényi határidőt követően a Miniszterelnökséget vezető miniszter fogadta ugyan a városok képviselőit, de konkrét segítséget továbbra sem kaptak. Az önkormányzatok tartanak attól, hogy a segítségnyújtást az dönti el, milyen politikai irányultságú a városvezetés.

Közben elindult az Európai Unió válságkezelő és modernizációs alapja, melynek keretében Magyarország 7,2 milliárd euró keretösszegig kap vissza nem térítendő támogatást, illetve hitelt. Úgy néz ki, a pénz elosztásába a kormány nem enged beleszólást. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (Recovery and Resilience Facilty – RRF) néven futó alap célja, hogy enyhítse a koronavírus-világjárvány társadalmi és gazdasági hatásait, az európai gazdaságokat és társadalmakat pedig fenntarthatóbbá (rezilienssé) tegye.

Április végéig a nemzeti kormányoknak be kell nyújtaniuk Brüsszelnek azt a tervet, ami alapján a pénzt fel kívánják használni. Az Unió egyértelműen kikötötte, hogy a kormányoknak konzultálniuk kell az önkormányzatokkal is, mielőtt elkészítik a nemzeti helyreállítási tervet. Ha azt akarjuk, hogy Budapesten javuljon a légszennyezettség, vagy felkészültebbek legyenek a helyi kis- és középvállalkozások a zöld átállásra és a digitalizáció kihívásaira, akkor a döntéselőkészítésből nem szabad kihagyni a fővárost. Ehhez képest a fővárost senki nem kérdezte ezügyben.

Noha Budapest és a központi régió a viszonylagos fejlettsége miatt az uniós felzárkózási alapokból már csak minimálisan részesülhet, a 2021-2027 közötti új pénzügyi ciklusra az Unió előírta, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERFA) legalább a 6%-át fenntartható városfejlesztési célokra kell fordítani.

Ez Magyarország esetében azt jelenti, hogy az ERFA-ból 2020-as áron nagyjából 254 milliárd forint juthat a nagyobb városoknak. Ebből a kormány döntése értelmében mindössze 25 milliárd forint érkezhet Budapestre. Ráadásul ennek a nyolcvan százalékát is saját hatáskörben osztaná szét a kormány, és mindössze ötmilliárd forintot költene el úgy, hogy arról a fővárossal is egyeztetne. Ez teljesen jogsértő, és kapcsolódik ahhoz a gyakorlathoz, amely szinte minden budapesti fejlesztési döntést kivesz a főváros kezéből. A kormány ezen kívül a főváros saját beruházási terveinek is keresztbe tesz – elég csak a BKV járműbeszerzési hitelfelvételére utalni, amit a kormány hiúsított meg. Ez azt jelenti, hogy a kormány az ígérgetései ellenére továbbra sem tartja tárgyalópartnernek a fővárosi vezetést, önálló bevételeit adminisztratív úton lecsökkenti, a jövő tervezéséből kihagyja.

A főváros ezért nemcsak azt követeli, hogy kapjon kompenzációt a kieső adóbevételeire, hanem azt is tekintsék végre tárgyalópartnernek a budapestieket érintő kérdésekben.