A kormány ahelyett, hogy segítené a budapestieket, a járvány elleni védekezésre hivatkozva elvesz tőlük.
A kormány az idei állami költségvetést olyan adótörvényekkel alapozta meg, amelyek a főváros önálló bevételeit nagy mértékben csökkentik. A főváros többet fizet be az államnak, mint amennyit a város működtetésére kap. A saját bevételek csökkenése és a kormányzati elvonások együttesen kilenc évvel küldik vissza a várost az időben, a működési források a 2013-as szint alá kerülnek.
A kormány drasztikusan megemelte a szolidaritási hozzájárulás mértékét: ezt a gazdagabb önkormányzatok fizetik azoknak a településeknek a támogatására, amelyeknek nincs érdemi saját bevételük.
Míg a főváros korábban 10 milliárd forintot fizetett a szolidaritási alapba, ez jövőre több mint a három és félszeresére, 36 milliárd forintra emelkedik. Már csak ez a megszorítás nagyobb összeg, mint amennyit az állam a budapesti közösségi közlekedésre, intézményfenntartásra és gyermekétkeztetésre támogatásként a budapestieknek odaad!
A kormány hasonlóan nagy megszorításról döntött a helyi iparűzési adó (hipa) fizetési gyakorlatának az átalakításával.
A kormány eltörölte a 100 millió forint fölötti árbevétellel rendelkező cégek helyi iparűzési adóra (hipa) vonatkozó decemberi feltöltési kötelezettségét. Ez kifejezetten a nagyobb cégek, köztük tőkeerős külföldi vállalkozások támogatását jelenti, amelyek féléves haladékot kapnak az adó megfizetésére, noha nem biztos, hogy valamennyien rászorulnának erre. Budapestnek ez hatalmas tehertétel, hiszen hat hónappal később jut 40 milliárd forint bevételhez.
De a kormánynak ez még mindig nem volt elég: december 19-én Orbán Viktor bejelentette, hogy a felére csökkenti a kis- és középvállalkozások (kkv) iparűzési adóját.
Ez a vállalkozásoknak nem jelent érdemi segítséget, hiszen az adó maximális kulcsa eddig is alacsony volt (2 százalék), de az önkormányzat szempontjából súlyos veszteség. A hipa kötelezettség felezése mintegy 20 milliárd forint kiesést jelent – ha hozzászámítjuk, hogy a cégeknek mennyivel rosszabb üzleti évük van, mint egy évvel korábban, nagyjából 35 milliárd forinttal kevesebb bevétel jöhet be iparűzési adóból a vártnál. Az iparűzési adó 30 éve az önkormányzatiság önálló gazdálkodásának a jelképe. Megcsapolása jól mutatja, mit gondol a kormány a helyi önrendelkezés fontosságáról.
A kormány átszabta a nagyobb településeken a vízvezetékek után fizetendő közműadót, hogy a megfizetése a nagyvárosi közműcégeknek fájjon a leginkább.
Az emelés mértéke Budapesten mellbevágó: a Fővárosi Csatornázási Művek eddig 600 milliót fizetett, mostantól a négyszeresét, 2,4 milliárdot kell fizetnie. A Fővárosi Vízművek 730 milliót fizetett eddig, mostantól 2,3 milliárddal többet, mintegy 3,2 milliárdot fog. Mindez ellehetetleníti a színvonalas közszolgáltatást, ugyanakkor a budapestiekkel fizetteti meg más közműcégek veszteséges működését!
A legkirívóbb példa arra, hogy a kormány mennyire elutasítja a budapesti közszolgáltatások fejlesztését, a közösségi közlekedés.
A főváros már tavaly szeretett volna egy új, kedvező kamatozású hitelkeret-megállapodást kötni az Európai Beruházási Bankkal (EIB), amelyből többek között környezetbarát troli- és villamos-beszerzést valósított volna meg. Ezt azonban a kormány meghiúsította, miután nem adta hozzájárulását a hitelfelvételhez.
A fővárossal szembeni magatartást jelzi: a kormány évek óta évente mindössze 12 milliárd forintot fizet a fővárosi közlekedés támogatására, és a nyugdíjaskedvezmények finanszírozására még egyszer ugyanannyit. Ehhez képest a vasút 445 milliárdot, a buszos ágazat 90,5 milliárdot kapott tavaly– a kedvezményes jegyárak ellentételezése (78 milliárd forint) nélkül.
A fővárosra nézve fenyegető a hulladékgazdálkodási rendszer tervezett átalakítása is: bár az önkormányzatok olcsón és egyszerűen meg tudnák szervezni a hulladékszállítást, a kormány ezt egy új keretszabályozással koncesszióba adná. A szemetet jelenleg is az önkormányzatok szállítják el, de a kukaholding szedi be a díjakat. A fővárosi hulladékkezelőnek (FKF) már tavaly is vitája volt a holdinggal, mert a neki járó pénz egy részét visszatartotta.
Ha a kormány a tervezett mértékben megsarcolja a fővárost, és nem hagyja még saját erőből sem fejleszteni, az nem tud működni.
Nem az önkormányzat pénzét viszi ela kormányzat, hanem a budapestieket fosztja meg azoktól a közszolgáltatásoktól, amelyek járnak nekik. Ha ezen az úton haladunk, nem lesznek beruházások, nem lesznek fejlesztések, hanem 2021-ben csupán az lehet a cél, hogy valahogyan működtetni lehessen a fővárost.
A főváros maximálisan szolidáris a budapesti kerületekkel is, amelyektől a kormány teljes egészében elvette a korábban súlyadónak hívott gépjárműadó-bevételeket, valamint a járvány idejére a parkolási díjakat.
A politikai kettős mérce ugyanakkor a kerületekkel szemben is érvényesül: a kormány az év végén egyetlen tollvonással elvette az állami támogatást három ellenzéki vezetésű kerület egészségügyi fejlesztéseitől, hogy odaadja a nagy részét két kormánypárti vezetésű kerület szakrendelő-fejlesztésére. A főváros azt szeretné, hogy a kormány ne tegyen különbséget aszerint, hogy valaki Budapesten vagy máshol él, vagy, hogy egy kerületben ki a polgármester.
MIT TETT BUDAPEST?
A városvezetés sokkal átláthatóbb működést biztosít az elmúlt évekhez képest.
Folyamatosan kommunikálja a költségvetést érintő ügyeket: Karácsony Gergely és a Budapest Városháza oldalán minden budapesti polgár első kézből tájékozódhat.
A főváros 12 milliárd Ft induló összeggel Budapest Védelmi Alapot hozott létre, amiből szükség esetén finanszírozhatók az előre nem tervezhető kiadások is.
Több olyan javaslatot is tett Budapest vezetése, amelyet a kormány nem támogatott, ilyen volt például az újraindítási adó, amely az 5 milliárd forintnál nagyobb iparűzési adóalappal rendelkező vállalkozások esetében átmenetileg plusz fél százalékkal növelte volna az iparűzési adójuk összegét a gazdasági folyamatok helyreállásáig. Ezen kívül a városvezetés előkészített egy új, 200 millió eurós hitelkeret-megállapodást az Európai Beruházási Bankkal (EIB), amely egy nagyobb volumenű zöld járműbeszerzés olcsó finanszírozását teremtette volna meg – ha a kormány nem tagadja meg a megállapodás támogatását.
MIT TEHETSZ TE?
- Tájékozódj, ismerd meg, milyen közszolgáltatásokat nyújt számodra az önkormányzat, tudd meg, milyen kiadásokat jelent mindez. Állj ki amellett, hogy minden budapesti megkaphassa, ami neki jár!
- Csatlakozz a Budapest Városháza oldalhoz, és fővárosi közműcégek Facebook-oldalaihoz, szerezz hiteles információkat első kézből.
- Építs helyi közösséget, vagy csatlakozz a kerületedben működő civil szervezetekhez!
