Menü Bezárás

Ki ne akarná, hogy működjön?

Ki ne akarná?

Budapest természetesen nekünk, budapestieknek a legszebb, de rendre előkelő helyen szerepel a legvonzóbb utazási célpontokat rangsoroló nemzetközi listákon is. A főváros különleges fekvése a Duna két partján, történelmi műemlékeink, termálfürdőink, a hazai gasztronómia, valamint a város színes kulturális kínálata mind-mind büszkeséggel tölthet el minket.

Budapest látkép, épület

De Budapest számunkra mégis az a hely, ahol mi, budapestiek élünk, dolgozunk, szeretünk. Ahol természetesnek vesszük, hogy európai viszonylatban is jól szervezett, megbízható a közösségi közlekedés. Nyugodtan fogyaszthatunk ivóvizet a csapból. Rendszeresen elszállítják a szemetet. Tavasszal kivirágoznak a közparkjaink és gondozottak a kirándulóhelyeink.

Budapest látkép

Budapest mindennapjait egy minden elemében kitalált, együtt élő, folyamatosan mozgásban lévő és fejlődő közszolgáltatás-rendszer működteti. A háttérben a főváros és a budapesti közműcégek több ezer dolgozójával. Ha ezt nem vesszük észre vagy természetesnek tekintjük, mint a levegővételt, akkor ez a rendszer jól teszi a dolgát. Ennek érdekében a legmodernebb technológiákat alkalmazzuk.

A budapesti szennyvizek 95%-át ma már képesek megtisztítani a szennyvíz-telepeink. A csatorna- és szennyvíztisztításból visszamaradó anyagokat újrahasznosítjuk: megújuló energiát vagy tisztított építési homokot állítunk elő. A fővárosi közutakat saját háromdimenziós adatgyűjtő rendszerrel geodéziai pontossággal monitorozva fejlesztjük. A közösségi közlekedésben is a legmodernebb forgalomtechnikai és utastájékoztatási rendszereket használjuk.

Ebből az épülő, fejlődő rendszerből nem lehet csak úgy elemeket kihúzogatni, a működtetéséhez szükséges milliárdokat elvenni, mert akkor megbomlik a rend. Leromlik az infrastruktúra: akadoznak a közszolgáltatások, nem jut fejlesztésre. Budapest hanyatlani kezd.

Ki ne akarná ezt megakadályozni?

Ne felejtsük: Budapest gazdasági értelemben motorja az országnak. A Magyarországon előállított termékek 37%-a kötődik a fővároshoz, amely mindenben, de különösen a szolgáltatói iparágakban kiemelkedik. Ahelyett, hogy a kormány segítené, hogy Budapest a válságból való gyors kilábalással az egész országot magával húzza, épp a budapesti vállalkozásokról feledkezett meg. A főváros még a tizedéből sem gazdálkodik annak, mint amennyit a budapesti gazdaság GDP arányosan az ország által előállított javakból megtermel. A kormány még ebből is elvenne.

Budapest nemcsak a befektetőket és turistákat vonzza, hanem azokat is, akik idehaza keresnek munkahelyet, jobb közszolgáltatásokat. Valamennyi érintett érdeke, hogy élhető legyen a város. Az életminőséget jelentősen befolyásolja, hogy mekkora a forgalom a közutakon, milyen a levegő minősége, és hogy a közelben el tudjuk-e intézni a napi ügyeinket. Budapest zöldítésében, élhetőbbé tételében, a közösségépítésben a főváros nagyot szeretne előre lépni, mert ez vág egybe a budapestiek és az ország érdekével is.

Ha elveszik a pénzünket, a lehetőségeinket veszik el.

Márpedig ki ne akarna egy működő, fejlődő Budapestet?

Magyarországon jelenleg több mint 50 adónem létezik, az adó fajtáiról a magyar kormány dönt, és arról is, hogy ezekből milyen feladatot lát el, akár közvetlenül, akár az önkormányzatokon keresztül.

 A három legnagyobb adóbevétel a következő: az áfabevétel, amely körülbelül 5000 milliárd forint, a második, az szja 2600 milliárd forint, a harmadik legnagyobb a jövedéki adó, amely 1300 milliárd forint. Csak ebből a három adónemből több mint 3000 milliárd Budapesten keletkezik.

A Fővárosi Önkormányzatnak rengeteg kötelező feladata van, amelyeket saját adóbevételeiből kell megoldania, azonban az önkormányzatnak egyetlen érdemi adóbevétele az iparűzési adó.

Ebből az adónemből 2020-ban, és várhatóan 2021-ben, 139 milliárd forint folyt, illetve folyik be az önkormányzat számára. Ebből a kormány kapásból elvisz 35,4 milliárd forintot, a Budapest-adót, amelyet ők csak szolidaritási hozzájárulásnak hívnak. Így az önkormányzat számára marad 104 milliárd forint, amelyből el kellene látnia kötelező feladatait.

Ezek közül a legnagyobb feladat a közösségi közlekedés biztosítása. Ez 200 milliárd forintot jelent, amelynek korábban az utasok fizették a harmadát, de a járvány miatti jegyár bevételkiesés mínusz 25 milliárd forintot jelentett a BKK-nak. Így ma a felmerülő költségek 13%-át fizetik az utasok, a fennmaradó összeget pedig a főváros és az állam közösen, amelyből 12 milliárdot fizet az állam, a maradékot, körülbelül 160 milliárdot a főváros. Azaz a 104 milliárdnyi az állami dézsma után megmaradt, iparűzési adóbevételből kellene 148 milliárdot a közösségi közlekedésre fordítani.

A közvilágítás biztosítása 8 milliárd forint. A településtisztaság (1300 km út takarítása, közutak locsolása, síkosságmentesítés) újabb 8 milliárd, kivéve, ha esik a hó, az újabb költségnöveléssel jár.

A budapestiek többek között literenként 120 forint jövedéki adót fizetnek, amely éves szinten 150-200 milliárd forintot jelent a közös költségvetésbe. Azzal, hogy miközben minden tankolásnál, literenként 120 forint jövedéki adót fizetünk, mi budapestiek éves szinten 150-200 milliárd forintot tankolunk be a közös kasszába.